A környezeti megfelelés ma már nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a tudatos vállalati működés egyik sarokköve. Ha ipari létesítményed működésével levegőbe bocsátasz ki szennyező anyagokat, akkor a hatósági jóváhagyáshoz elengedhetetlen egy pontosan dokumentált engedélyeztetési eljárás – ez a pontforrás engedélyezés folyamata. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, ha tisztában vagy a lépésekkel és a követelményekkel, gördülékenyen és felesleges stressz nélkül is végigvihető.
Mikor számít egy kibocsátási pont engedélykötelesnek?
Nem minden kibocsátás igényel külön hatósági engedélyt. Azonban ha olyan technológiai folyamatot végzel, amely során rendszeresen por, gáz, gőz vagy illékony szerves vegyület jut a légkörbe, az már pontforrásnak minősül. Ilyen például egy gyártósor elszívórendszere, egy kazán, egy oldószerrel működő berendezés vagy akár egy ipari sütő is. A kulcskérdés az, hogy a kibocsátás mérhető, tartós és a technológiai működés szerves része-e.
2025-ben a szabályozás szigorodása miatt még több tevékenység vált engedélykötelessé. Ez különösen azokra az üzemekre igaz, ahol évi több tonna vegyi anyagot használnak, vagy ahol a kibocsátás jellege alapján fokozott kockázatot jelent a helyi levegőminőségre.
Az engedélyeztetés lépései – nem csak papírmunkáról van szó
A folyamat első lépése a pontforrás pontos beazonosítása. Ez nemcsak fizikai helymeghatározást jelent, hanem annak részletes bemutatását is, hogy milyen technológia működik a pontforrás mögött, milyen anyagokat használnak, és azokból milyen komponensek kerülnek a levegőbe. Ezeket az adatokat rendszerint egy szakértői dokumentáció tartalmazza, amelynek alapja lehet egy mérésekkel alátámasztott hatásbecslés vagy modellezés.
Ezt követi az előzetes hatósági egyeztetés, ahol tisztázni kell, milyen követelményrendszernek kell megfelelned. Fontos, hogy nem minden hatóság azonos szigorral vizsgál: ipari parkban működő üzem esetén például jellemzően szorosabb a kontroll, mint egy mezőgazdasági telephelynél.
A végleges dokumentáció benyújtását követően a hatóság formai és tartalmi szempontból is ellenőrzi a kérelmet. Amennyiben hiánypótlásra van szükség, a folyamat elhúzódhat – ezért célszerű a dokumentációt már első körben alaposan összeállítani.
Milyen követelményeknek kell megfelelni?
A pontforrás engedélyezés alapja a levegőtisztaság-védelmi jogszabályok betartása. Az egyik leggyakoribb feltétel az úgynevezett BAT (Best Available Techniques) követelmény – azaz csak olyan technológiát használhatsz, amely a lehető legalacsonyabb kibocsátással jár az adott iparágban. Ez jelentheti például szűrők, ciklonleválasztók, abszorberek vagy zárt rendszerű oldószerhasználat alkalmazását.
Emellett a kibocsátott komponensekre is határértékek vonatkoznak. Ezek lehetnek országos jogszabályon alapuló küszöbértékek, vagy – egyre gyakrabban – terület-specifikus előírások, különösen olyan településeken, ahol a légszennyezettségi szint már most is magas.
2025-től még nagyobb hangsúlyt kap az adatalapú működés: a kibocsátási pontokat gyakran online mérőrendszerekkel kell felszerelni, amelyek valós időben küldik az adatokat a hatóságoknak. Ezáltal a felügyelet is folyamatosabbá válik.
Mérés, nyomon követés és levegővédelmi engedélyezés
A pontforrás működésének ellenőrizhetősége kulcsfontosságú. A hatóság jellemzően elvárja, hogy hitelesített labor vagy környezetvédelmi mérőcég végezze el a szükséges vizsgálatokat. Ezek közé tartozik a szilárd anyag kibocsátásának mérése, a VOC (illékony szerves vegyületek) szintje, illetve a nitrogén- és kén-oxidok mennyisége.
Ezek alapján készül el a levegővédelmi engedélyezés alapját jelentő műszaki dokumentáció, amely nemcsak a jelenlegi állapotot mutatja be, hanem a vállalt kibocsátási értékeket is rögzíti. Az engedély ezekre az adatokra épül, és az ellenőrzések során ezek alapján vizsgálják a megfelelést is.
Mikor érdemes szakértő bevonása?
Ha most vágsz bele a pontforrás engedélyeztetésébe, érdemes környezetvédelmi szakértőt, jogi tanácsadót vagy projektmenedzsert is bevonni. Egy ilyen projekt több hónapon át tarthat, és a folyamat során nemcsak technikai, hanem jogszabály-értelmezési kérdések is felmerülhetnek.
A dokumentáció összeállítása, a mérési jegyzőkönyvek beszerzése, az online nyilvántartások kezelése és a hatósági egyeztetés komoly koordinációt igényel – különösen, ha a céged nem rendelkezik dedikált környezetvédelmi felelőssel.
Mit kockáztatsz, ha kimarad az engedély?
Sokan gondolják úgy, hogy egy kisebb, kevésbé látványos kibocsátás esetén nem szükséges hivatalos engedélyt kérni. Ez azonban komoly kockázattal jár: amennyiben a hatóság engedély nélküli pontforrást talál egy ellenőrzés során, a bírság akár milliós tétel is lehet, ráadásul azonnali leállítási határozatot is kiadhatnak.
A be nem jelentett, illetve nem szabályozott pontforrásokat különösen szigorúan kezelik azokban a megyékben, ahol a légszennyezettség országos átlag feletti, vagy ahol korábban több környezetvédelmi szabálytalanságot is feltártak.
A következő lépés lehetősége
Ha az engedély már a kezedben van, érdemes előre gondolkodnod. Milyen nyomon követési kötelezettségeid lesznek? Milyen rendszerességgel kell méréseket végeztetni? Hogyan tudod automatizálni az adatgyűjtést, hogy a környezetvédelmi adatszolgáltatás is gördülékeny legyen?
Ne feledd, az egyik legfontosabb éves kötelezettség az éves levegővédelmi adatszolgáltatás, amelynek adatai részben a pontforrás-engedély alapján rögzített működésből származnak. Ha már most megfelelő figyelmet fordítasz az adatok pontos gyűjtésére és naprakész nyilvántartására, sokkal könnyebb lesz eleget tenned a későbbi adminisztratív kötelezettségeknek is.
A pontforrás engedélyeztetés tehát nemcsak egy kötelező adminisztratív kör, hanem lehetőség is arra, hogy átlásd az üzem működésének környezeti hatásait, optimalizáld a folyamatokat és hosszú távon megerősítsd a vállalkozásod fenntarthatósági alapjait. Ha tudatosan és előrelátóan állsz hozzá, az engedély többé nem akadály, hanem eszköz lesz a kezedben.